A tábor előtt hetekig esett az eső, de a kezdés napján már ragyogó időben szálltunk le Csíkkarcfalván a vonatról, hogy aztán feltűnés nélkül vonuljunk át a falun...mintegy harminc ember. De a rendőr nem volt ránk kiváncsi. Szekeret béreltünk s a csomagokat arra pakolva gyalogoltunk ki a táborhelyre, mely a Madicsa-fürdőn kívül volt pár kilóméterrel, kellemes, de kissé lejtős helyen volt.

Madicsa-fürdőre gyakran legyalogoltunk - leginkább sörözni. Talán fürödtünk is. Sokat fociztunk, majdnem mindig a magyarok a románok ellen, a labda örökesen a patakban. Módi feltalálta a galacsintát, Gizi nappal sem volt hajlandó kibújni a sárga hálózsákjából, Helmutnak és Pogány Andrásnak alkalma volt elmélkedni az idő múlásán. Egy idő után megjelent a képen látható ház(?) tulajdonosa (Vince bácsi előképe) s éjszkánként szellemességekkel traktált.

Meghallgattuk az Egy mondat a zsarnokságról-t, Módi csempészte be kazettán. Addig nem is tudtam róla.

Táborból hazafele sátraztunk még egy éjszaka a szenetgyházi termálnál. Valami láda sörre emlékszem, mi is volt azzal? Archimédész?

Itt van néhány kép, többek közt a magyar mega  román csapat.