A varsági tábor blogja

"A" tábor

Ezek a bejegyzések egy baráti társasággal kapcsolatos és számukra fontos dolgokról tartalmaznak információkat.

Friss

  • jelmeczysuli: Gyere Erzsébet táborba és fésüld megint a hajam!!!! (2011.07.21. 10:48) 2002 - Kiruly (Hargita liget)
  • kiruly: Ernő nem jól emlékszik, Livia is kocsival volt, egy Trabival. (2011.06.24. 20:17) 1985 - Bikalapossa (Bogdán)
  • sesara (törölt): A sztripíz!! A királyi botos sztiptíz is ekkor volt!! (2011.06.08. 11:05) 1998 - Balánbánya
  • buruseni: Azért jó, hogy ennyit is megérdemeltünk. :) A hajvágás tényleg itt volt. Ádám hajtincsét évekig a... (2011.06.03. 12:45) 1982 - Kiruly sarka (Szeltersz)
  • Sze-kultúra: Véletlenül nem tudja valaki, hol van az a jó hálózsákom? Más: a vírusölőm eredményként egy ezt mut... (2011.05.27. 13:13) 1986 - Madicsa

Mit hogyan?

2011.08.15. 21:42 turcu

2011 - Varság

Esett jó sokat az idén is és az embereket nehéz volt meggyözni, hogy az efféle csendes esőtől nem árad meg a patak: egyre csak nézegették, mekkorát nőtt. Hála a királyi családnak (Tibi, te is odatarozol, nemde?) állt a hídunk, s kaszálni is sikerült az utolsó pillanatban.

 

A király túrkált egy lapos fadobozt (bőrönd?) s a tábori kellékek méltó foglalatra leltek.

Sikerült a tavalyelőtti áradáskor kidöntött kerítést helyreállítani, a gazt is nagyjából eltüntettük, midezt többnyire a fiatalok végezték. Most megint látszik, van gazdája a teleknek.

A néptánc-délután kitünő volt, jövőre is meg kell ismételni. Jókat gombásztunk, a Gothárd Jancsi által vezetett túra kivételesen a társaság képességéhez szabatott. Öröm volt újra látni Nagy Andrást (igaz panziózott, de így is jó), Mártát & Bozsikot.

Különösen nem ünnepeltük a 30-ik tábort, Sari minden esetre a kitűzőket elkészítette. Talán jövőre: 1982-2012? A fiatal generáció felnőtt, de úgy látszik ne akaróznak külön tábort szervezni. Vagy?

Itt vannak a képek.

Szólj hozzá!


2011.07.13. 16:42 turcu

2010 - Libán

Annyit esett a tábor előtt, hogy egyesek már kételkedtek lesz-e tábor, hisz a füvet nem lehetett lekaszálni, a megáradt patakon pedig nem lehetett volna átkelni. Így a saját táborhelyünk helyett bekérezkedtünk egy kedves ismerős (ott vagy Isti?) libáni telkére.

Vízben ott sem volt hiány, az autókkal nemigen lehetett beállni a kaszálóra, de ahogy javult az idő, az is könnyebben ment.

Gyönyörű telek, kellő távolságra az országúttól, nagyszerű kilátás a platóról, könnyen megközelíthető erdő, mesés gombászóhelyek, jó túracélok - mit mondjak még? Be kell vallani kenterből veri a mi táborhelyünket.

Az új minimalista budi igen jól sikerült, príma ki- és belátással, nem csoda, ha kft készítette. A nagy látvány az a másik kft, a Happy End előadása volt, ambíciózus, ötletes. Hol vannak az öregek? Általában érezni, ahogy a fiatlaok veszik át a hangot, hol szépen, hol hangosan éneklve hajnalonként.

A tavalyi árvízkor ottmarad szemetet is sikerült elszállítani a varsági telekről, a zsákok (maradéka) alatt kígyófészket találtunk.

Itt vannak a képek.

Szólj hozzá!


2011.07.10. 16:41 turcu

2009 - Varság

A szokásos homoródalmási látogatáson kívül népes csapat rándult Énlakára med a Firtos várához. Néhányan a Tartod várához is elmentünk és visszafele a készülő vihar elől a varsági kocsmába menekültunk, ahol egy idő után a helyiség megtelt vízzel - a mosdó lefolyójából jött fel. A falu egy részét elöntötte a megáradt patak s ez várt a táborra is. Sebtében menekültünk, először az erdőben húztuk fel a sátrakat (helyesebben az erdőbe húztuk azokat), végül mégis a varsági panzióban meg egy teherautóban szállt meg a társaság jó része. Szerencsére ssenkinek nem történt semmi baja, még az autókat is sikerült kimenteni az árból.

Bár ez volt minden idők legrövidebb tábora (már szedán elmenekültünk), életre szóló élmény. Másnap még lehetett válogatni az otthagyott sátrak, matracok s minden egyéb között. Végre egy olyan varsági tábor, mely elüt a többitől...

Itt vannak a képek.

Szólj hozzá!


2011.07.09. 04:04 turcu

2008 - Varság

A változatosság kedvéért a képek sem segítenek, nem találom őket. Sebaj. Megint szkrebliztünk. Megint Júlia. Péntek este épp fagyűjtésből jöttünk haza mikor az a döntés fogadott, hogy a közelgő viharra való tekintettel tábort bontunk. Kiesett a fa a kezünkből. Rekord idő alatt összepakoltunk, a vihar elmaradt.

Szólj hozzá!


2011.07.08. 16:41 turcu

2007 - Varság

Elkészült a kastély és azóta is, ha esik, ha süt a nappali tevékenység természtes központja. A király be is bútorozta, ahogy illik.

 

És szkrebliztünk, és felrándultunk Júliához.

Itt vannak a képek.

Szólj hozzá!


2011.07.05. 16:40 turcu

2006 - Varság

A hídunkat elvitte a tavaszi áradat, így hídépítéssel indult a tábor. Szép kerítés készült, melyet az ifjak példás buzgósággal festettek le Teklát el kellett zavarni, annyit dolgozott.

A fiatalok lázadtak, követelték a külön tőűzhöz való jogot, mely felvilágosult monarchiánkban nem talált meghallgatásra. Csodálatos előadást rögtönöztek, melyre az öreg(ebb)ek is kontráztak, a Ferrai és Júliával.

Valakinek az a zseniális ötlete támadt, hogy egy szexnaptárat hozzon a táborba.

Itt vannak a képek.

Szólj hozzá!


2011.07.02. 16:39 turcu

2005 - Varság

Összefolynak a varsági évek, mi is történt melyik évben? A képek segítenek kicsit: 2005-ben nagy meleg volt, akkor csináltunk szénát első ízben. S mivel kastély még nem volt, többet ültünk a patak partján - és benne.

 

Ez volt Kostyákék első tábora.

Itt vannak a képek.

Szólj hozzá!


2011.06.25. 04:07 turcu

2004 - Varság

Csemetéket ültettünk a gyerekeknek, s bár szar a budiból bőven került a gyökerekre - ráaddásul magasan képzett szállítónk volt - az eredmény nem lett jobb, mint a szállítmány.

Reggeli gombászásból visszatérve fogadott anyám halálhíre. Zita adta a fehér inget a temetésre. Neki is ez volt az utolsó tábora...

Itt vannak a képek.

Szólj hozzá!


2011.06.14. 06:51 turcu

2003 - Varság

Eredményes volt a táborhelynek való telekkeresés, már 2002 őszén több esedékes helyet megnézett a bizottság és végül a varsági mellett döntött (egy helybelinek ez közelebbről a Küküllőmező). Erdő, patak, táborhelynek való kaszáló, talán kissé túl könnyen megközelíthető.

Aztán 2003 nyarára megjelent a színen Dénes bácsi Zetelakáról, s kiderítette, hogy a telek egy része az övé, amit az eladó (megbízottja) mutatott az nem felel meg valóságnak. A valóságon ez esetben a zetelaki közösségi emlékezetet kell érteni, mert a telekkönyv mást mutat. Sebaj, Dénes bácsi jó pénzért azóta is megengedi, hogy a telkünkön-telkén sátrazzunk.

Táborkezdésre a füvet a király lekaszáltatta, s birtokba lehetett venni a helyet. Igaz épp zuhogott az eső érkezékor, de átadogattuk a csomagokat a patakon. Másnap már palló is lett, a híd. Meg budi. Júliára-találás is gyorsan ment s azóta is így köszöne néki.

Az völgy kissé meredek a tábornál, különösen a patak bal oldalán, ez megnehezíti a kirándulást, de a forráshoz csak felrándul a társáság (jobbára autóval). Szerveztünk egy meglehetősen koca túrát a Madarasi Hargitára, szintén autóval. Ezt meg kellett tenni, tekintve, hogy sokan nem jártak ott, s legtöbben átsétáltak a Hargita Fürdőre - ahol autóval megint kifogtuk őket.

Modor Ádám sok év után megint eljött táborozni s megint volt palacsinta. Összehívtuk az azóta is egyetlen táborgyűlést, hogy megbeszéljük közös gondjainkat - valahogy nem működik az egyesületesdi, s így azóta is a táborral kapcsolatos összes teendőt néhány ember végzi, mindenek előtt Endre és Tibi.

Itt van néhány kép.

Szólj hozzá!


2011.06.13. 06:49 turcu

2002 - Kiruly (Hargita liget)

Ismét régi helyre mentünk vissza és örömmel észleltük, hogy a borvízkútat felújították, padot is tettek köréje.

Már az első hétvégén elvitte a hídat a víz, vagyis hát hagyott egy-két gerendát belőle. Az autók a patakon innen, az út azon túl. Azzal nyugtattunk magunkat, hogy a karácsonyfák már helyben vannak, csak díszítésre várnak.  Szerencsére Jani bácsi késett, mint mindig, így az  ő autója az úton maradt, a túlparton, s volt amivel sört hozni.

Illegve-billegve a gerendákon át lehetett jutni a túlpartra; ezt gondolhatta az a tehén is, melynek napi legelési útvonala a táboron és a hídon át vezetett, ám a patája megcsúszott a nedves gerendán s ő meg fennakadt hassal a generendán, négy lába a levegőben. Mivel magától moccani sem tudott mindenféle képtelen ötlet és próbálkozás volt kimentésére, többek közöt, hogy kötéllel emeljük ki. Végül a patáját a gerendára tettük s önerőből ügyesen kinyomta magát. A csorda tütrelmesen várt rá a túlparton. Bogsch Pityu hűtőládáját is elvitte a megáradt patak, benne a Pestről hozott csülökkel a hagyományos babgulyásba. A hídat hamarosan helyreállították az útászok.

Autókkal felmentünk a Hargita-fürdőre, kimásztunk a tévé-reléhez, inkább afonyászás volt, mint túra. Lovagolni is lehetett. Táncház is volt, a szászcsávási cigányok húzták.

Ez volt az utolsó vadkempingezés. A táborhelykeresés örökös gondja végül cselekvésre ösztökélt s eldöntöttük veszünk egy táborhelyet. Helyben alapos felmérést készítettünk, hogy kiderüljön, kinek milyen az ideális táborhely: kell-e patak, forrás, erdő, milyen legyen a megközelthetőség? Minden családtól felajánlást is kertünk, hogy megtudjuk, mekkora összeg jön majd össze. Gotthárd Jancsit megbíztuk nézzen eladó telkek után.

A csoportkép  az immár helyreállított hídon készült.

1 komment


2011.06.12. 06:47 turcu

2001 - Homoród

Megint egy hely, ahova visszamentünk. Egy folyó- (és patakvölgy) örök átalakulásban van, hol itt-hol ott mos ki víz egy partrészt, s épit máshol. Tizenöt év után az Ilona völgyében is  kicsit másként kanyargott a Homoród, de igyekeztünk körülbelïul a régi szakaszon táborozni, bár ezúttal a sátrak a többnyire a jobboldalon álltak. A patak szennyezettebbnek tűnt, rák is kevés volt, s mivel a vizet a közeli itatóból hoztuk néhány nap után a szokásosnál is hevesebb hasmenésjárvány tört ki. A juhász nagy  előszeretettel legeltette a nyáját a tábor közelében s szemét a napozó lányokon.

Kissé kédéses volt, bele merünk-e kezdeni a Szép nyári napba, de eljött a megfelelő pillanat s erőt vettünk magunkon, szorgalmasan nyelve a torkunkba gyűlő galuskát. A Berci sírjához való zarándoklás kezdetét vette, ezúttl még koszorút is kötöttek a lányok.

A fiatalok hosszabb túrát tettek a Hargitára és medvével is talákoztak. A Bogsch Café itt vált intézménnyé.

Itt van néhány kép.

Szólj hozzá!


2011.06.08. 06:46 turcu

2000 - Kajmáca

Idilli táborhely a kajmácai kaszálló, bár kissé kissé lejtős: erdei tisztás, rajta ház és csűr, kis patak, forrás. Közel a beach a Vargyason, autó egy szem se: az út csak jelentős javítások árán járható. Az idő is jó volt, a kaszállón nagyokat fociztunk, lerándultunk az Almási barlanghoz, rallyztunk haza strandról, hogy énekelhessük a Dugni a strand után-t. Volt kád és huncut dugó is, Cserei Árpi faragta.

A királynál fogadni lehetett, ki nyeri a scrabble-bajnokságot s közös erőfeszítéssel a tábor megszerezte neki Tunézia hercegnőjét (nem a fogadásokból bejött összegből!). Biztos forrásból tudom, hogy a király e szavakkal üdvözölte a hercegnőt: Csak meg ne csókolj!

Mindezek ellenére a tábor úgy él az emlékezetünkben, mint Berci utolsó tábora. Előtte még volt ereje szervezkedni: az útat rendbehozták, volt tüzelő, a szekér rendszeresen hozta az élelmet s az italt. Állapotának látványos romlása épp a táborra esett: eleinte részt vett a tábori életben (a scrabble bajnokságon második lett Kerényi Gyuri mögött, nagyon szeretett volna nyerni), de kesőbb csak rövid időre hagyta el a házat, mert erős fájdalmai voltak.

Azt szerette volna, hogy a további táborok mind Kajmácán legyenek. Úgy vélem a király (s mások is) helyesen gondolták, hogy másként legyen: emléke akkor is él, ha Kajmáca nem válik zarándokhellyé. De eltelt immár tizenegy év, lassan visszamehetnénk. A Bardócz felhívására való reagálásokból ítélve (nagyjából semmi) ez nem az idén lesz. 

Itt vannak a kajmácai képek.

Szólj hozzá!


2011.06.07. 11:07 turcu

1999 - Kormos

Van jó is meg rossz is abban, hogy vissza-visszatérünk régi táborhelyekre. Egy új táborhely mindig érdekesebb, egyrészt a felfedezés öröme, másrészt a vajon itt-ebből mi keredik ki izgalma révén. Régi helyre visszatérni is lehet vonzó, hisz a táj már emlékekkel telített s módot ad felidézni a banális igazságot, hogy telik az idő.

 

A kormosi tábor jó alkalmat adott lamentálni azon, hogy az idő nemcsak telik, de hogy az idők is változnak. S a tulajdonviszonyok is időnként. 1984-ben épp azért választottuk azt a helyet, hogy ne legyünk túl közel völgyben fennebb levő Ceausescu-villához. Nem is kérdezte kutya mi címem telepedtünk ott meg - ki is kérdezte volna, hisz kollektívterület volt. 1999-ben már egészen más volt a helyzet, felbomlott a téesz s Vince bácsi, a régi-új tulajdonos megjelent a második napon s attól kezdve szinte minden nap - egyre nagyobb és nagyon kártérítést követelve azért, hogy tönkretettük a kaszálóját. Arra is képes volt, hogy megtudakolja, mi a sátorhely ára a brassói kempingben s ahhoz szabta a tarifát. Alkudozásunk eredménytelen volt, bár olyan kemény üzleti partnere volt, mint én vagyok:-) Az öregben megtestesült a legendás székely vendégszeretet és nagylelkűség.

Maga a tábor silány kaszálón volt, a patak is megjárhatta tavasszal, sok szénát onnnan nem vitt haza Vince bá, így hát a kemping kitűnő üzletnek ígérkezett - alkamunk is volt megköszönnni az öreg buzgó ajánlatát, miszerint jövőre is szívesen lát.

A focipálya viszont rendes kaszálón volt, használtuk is gyakran, stukkolni is à la Balaton.

Egyik este már a tábortűznél ültünk, mikor zörgő autó jött felfele az úton, a patak túloldalán. Kiderült, hogy Bozsik kipuffogója szakadt le a rossz úton s mivel a táborba szánt csantavéri pálinkának csak a töredéke érkezett meg, egyesek voltak olyan szemtelenek, hogy a két dolog közötti valószínűtlen összefüggést szóvátegyék.

Akárcsak tizenöt évvel korábban most is ellátogatunk a Lucshoz. Nem is a ritka növényekre emlékszem, hanem arra, hogyan próbálgattuk bizonygatni a tőzegláp közelében ránk támadó két juhászkutyának, hogy ne féljenek, mi nem harapunk. A szénégetők boksái ugyanott voltak, mint régen.

Ritka madarak is jöttek, például Gelniczky Gyuri meg Marosi Gyuri, családostól. Hollandok is, ha nem tévedek. Nem tudom mire vélni, hogy azóta nem tértek vissza...

Egy valaki, aki nem lehetett ott, de nagyon szeretett volna, az Berci volt - a kezelése nem tette lehetővé. Ám küldött részletes írásos utasítást, kinek milyen szerepe legyen a tábori lap szerkesztésében.

Itt van néhány kép.

Táborzárás után még megittunk egy-két sört a baróti kocsmában s úgy váltunk el, hogy aki teheti eljön augusztus 11-én Ibolyékhoz a tóti hegyre napfogyatkozást bámulni. Ott is készültek képek.

Szólj hozzá!


2011.06.04. 22:22 turcu

1998 - Balánbánya

Sokunk emlékezetében ez volt a legjobb tábor, legalábbis mióta húsznál többen veszünk részt. A hely is varázslatos volt, a Nagyhagymás lábánál. Túra az Egyes-kőre, matracozás az Olton, rengeteg rókagomba. Maga Balánbánya olyan lepukkant volt, mint minden hasonló telep, ahonnan a bánya, ipar eltűnt a régi rendszerrel együtt. Munka semmi. 

A budiavatás, a híd, a táborban marad ruhák "árverezése" - valamennyi nagy emlék. Volt egy kis lejtő a táborban, azon ültünk, mikor sikerült Csabit rávenni a gitározásra. A Szép nyári nap, az Alain Delon szeretnék lenni még inkább Berci tolmácsolásához tapadt, amint szorította az elemlámpa-mikrofont s beintett a kórusnak. És azóta is... Újból átélhettük ami talán legjobb a táborban: a közös éneklés mámorát. Gyakran a legváratlanabb pillanatban jön össze a varázslat, spontánul, s nem is kell este legyen se tábortűz.

Horváth Zoli ekkor hozta a zöld sátorlapot az asztal felé. A tavalyig (2010) kitartott, de az idén új kell. Mikor egy reggel a tűzhöz mentem, Erik és Vera még lázasan beszélgettek, s arra gondoltam, itt valami beindult. Jucsu is eljött, ha jól emlékszem hosszú évek óta először. Ez volt az utolsó tábor, ahol Berci egészséges volt - vagyis hát nem tudta még, hogy beteg.

Itt van néhány kép.

1 komment


2011.06.03. 00:00 turcu

1997 - Illyésmező

Lombhullató erdők között, legendás vidéken volt a tábor. Rapsonné várát meg is látogattuk. A patakon keresztbe hálót feszítettünk, abban a hiú reményben, hogy halat fogunk. A gombászás több sikerrel járt, még szárítottunk is, többek között fekete tölcsérgombát.

Nóvé Bélának nagy kalandja volt a balavásári cigányokkal, akik ellopták pénztárcáját, de hihetetlen módon sikerült visszaszereznie.

A tábort mindenek előtt a sok eső miatt szoktuk emlegetni. Ekkor volt, amikor a Józsa Márta sátrát el kellett menekíteni - átfolyt alatta a megáradt Bozsik árok. Nem sokszor fordult elő a sem, mikor kétszer kelljen tüzet gyújtani - a tábortüzünkön is átfolyt a patak.

Itt van néhány kép.

Szólj hozzá!


2011.06.02. 22:15 turcu

1995 - Hargita (Oláhfalu)

Oláhfalu (manapság, valószínű múltját tagadandó-szégyellendő Szentegyháza) határában, a Madarasi Hargitára vezető út mellett volt a tábor. Az út nem volt túl forgalmas, de szinte minden éjszaka jött le rajta egy-két teherautó vagy szekér, fával megrakva. Bizonytalan tulajdonviszonyok voltak akkoriban, az erdők még nem kerültek vissza a közbirtokossság kezébe s lopták is rendesen. Egyik ismerősöm dícsérte a svéd Husqarna druzsbát, hogy milyen csendes - fontos szempont éjszakai portyán. Mára eltűnt a 90-es években létesült alkalmi fűrészüzemek jó része a székely falvakból, ami remélhetőleg annak tudható be, hogy kevesebb a lopott fa.

Mi is portyáztunk éjszakánként, lejártunk a Homoródba rákászni. A falu széli kocsmában meg pisztrángot adtak. De húsban sem volt hiány, úgy látszik hat ember is elkelt a trancsírozáshoz (remélem az Unicumos üveget észrevettétek a kép alján!).

Pál magával hozott egy teleszkópot, valami jeles esemény volt, talán a Jupiter holdjait néztük? Hívatlan vendégünk is volt, a kolozsvári zeneiskola egyik tanára buzgón igyekezett éneket tanítani, mintha pionírtáborban volna, s próbálkozása ki is váltotta a király jogos méltatlankodását. Itt van néhány kép.

Szólj hozzá!


2011.06.01. 15:56 turcu

1994 - Kiruly (Hargita liget)

Sokallhattuk az előző évi strapát, mert ezúttal "könnyen megközelíthető" (=koca) helyre mentünk. S valóban, egy galaci román család is tábort vert mellettünk, azt gondolhatták a hely nyilvános kemping.

Bár a borvízkút alaposan lerobbant a régi rendszerben s az újnak sürgősebb dolgai voltak újraépítés terén, azért az a tábor természetes központja volt, a tűzön kívül. A képek is bizonyítják mi mindenre lehetett használni a kútat s a korlátot.

A tábor felett rengeteg rókagombát szedtünk s a szemben levő sziklát örökösen szemmel kellett tartani, nem pottyan-e le valamelyik gyerek. Kirulyfürdő mindössze órányi sétára volt. A fürdő annak idején a segesvári szászok kedvelt telepe volt, ők építették a villákat melyek aztán a alkalmas pillanatban a nép kezébe kerültek. Mikor gyerek voltam a keresztúri árvaház használta nyaranta. Mostanra (újból magánkézben s szászok sehol?) annyira lerobban minden, hogy fájt az ember szíve. Magát a medencét viszot sikerült rendbehozni, ez volt a fő ok, hogy többször is lementünk a telepre.

Ez volt Selmeczyék első tábora, emlékszem Csabi akkor telefonban utazott, szeretett voltna valami üzletet összehozni - sajnos nem akadt emberére. Amúgy Végső András a legemlékezetesebb számomra, sikerült lefilmezni, amint hosszú éjszakai utazás után húzza a sátrát. Valamikor, még az analóg világban készítettem is néhány másolatot róla. Látva a határtalan édeklődést e bejegyzések iránt talán egyszer összeszedem magam s a tábori filmeket is digitalizálom;-) Addig is nézegessétek a képeket

Szólj hozzá!


2011.05.30. 20:29 turcu

1993 - Úz völgye

Ez volt a legnehezebben megközelíthető tábor, Csíkszentmárton határában a tábla jelezte, hogy véget ér a közút. Valóban. Traktor lett volna a legalkalmasabb jármű azokon az útakon, s mire célhoz értünk, már nem is nagyon zavart, hogy kopog az autó alja. Vadregényes völgy, meredek sziklák közt alig-alig hatol be a nap a patakohoz - s a esős időben, ami akkor volt, kissé mogorva is.

A focipálya a patak túl oldalán volt, s egy nagyobb zuhé után úgy megduzzadt a patak, hogy néhányan (a vesztesek?) nem tudtak átkelni rajta. De a hangulattal itt sem volt baj, s ahogy lenni szokott mikor kis helyre kényszerül a társaság, teljes gőzzel ment a duma s a nótázás, ezúttal a zöld sárorban - ugyanaz mint a mostani éléskamra. Berci vitte  prímet. Villanygenerátor is volt, Endre építette a patakon - hogy heccen kívül fényt is adott volna arra nem emlékszem.

A tábortól Moldva fele haladva már járhatóbb volt az út, s le-lementünk a közeli duzzasztógátig fürödözni, a busszal jövőket is ott kellett összeszedni.

Táborzárás előtt pár nappal indultunk haza s búcsúzáskor, mikor már mindent összecsomagoltunk, Endre megkérdezte, hogy hova sietünk olyan nagyon? Valóban, hova is? S maradtunk, ráadásul a sátrat is felhúzta a társaság.

A kilencvenes évek elején, mikor még akkora vicc volt nyugatra menni (lásd csikó a tavaszi legelőn), hogy egy bérelt buszt is meg lehettett tölteni, Berciék Amszterdámban voltak. Erzsébet is,... még ki? Történetesen én is ott voltam Ágnessel, s nyilván megittunk egy-két sört a találkozás örömére. Elbúcsúztunk, ki-ki indult a maga dolgára, de valaki még nagyot kiáltott, hogy "de rég nem találkoztunk, erre meg kell inni egy sört". S úgy is lett...

Na, de ezek a képek az Úz völgyében készültek.

 

 

Szólj hozzá!


2011.05.23. 00:00 turcu

1991 - Farkasmező

Gyönyörű helyen volt a tábor: tágas kaszáló (legelő?), közúttól távol, körben erdő, bővizű patak. Bár Almáshoz tarozik (igaz ez?) mégis Erdőfülén keresztül, a Kormos mentén kellett autóval megközelíteni.

Gotthárd Jancsi megszervezte szokásos rövidke túráját, s az, hogy késtek a túrázók nem váltott ki ezúttal nagyobb aggodalmat táborban maradtak körében - sejtettük, hogy Jancsi megint alulbecsülte a kiruccanás hosszát. Volt tájfutás is, vagy valami hasonló, térképpel meg ami kell. Vadim Tudort (nackó pályája még felfele ívelt akkoriban) "eltemettük", volt pap s sírtóasszonyok is, ahogy illik. A koporsóul szolgáló piknikláda a tűzre került.

Volt egy vendégtábor is, Helmut nagycsaládos haverjei, saját tűzzel. Vasárnap felhozták a papot misézni s többször szólítottak bennünket is, hogy vegyünk részt. Mivel az érdeklődés mérsékelt volt, egy idő után az unszolás kezdett kínos lenni néhányan átballagtunk az egymás-kezét-fogjuk-s-énekelünk fináléra; a hajlíthatatlanabbja maradt a söre mellett.

Emlékszem Anna itt tette első imbolygó lépteit, sajnos a képet nem találom. A többi itt van.

Szólj hozzá!


2011.05.20. 22:55 turcu

1990 - Vászoly

Ez az egyike annak a két tábornak, mely nem a Székelyföldön volt - a másik Pádis. A rendszerváltás után azonnal ki kellett próbálni, ami azelőtt lehetetlen volt: Magyarországon táborozni. Nekem még nem volt útlevelem és két kihagyott tábor után nagyon akaródzott menni. Ezért minden nap küldtem egy tiltakozó levelet a bevándorló hivatalnak, jelezve, hogy újabb levél megy, míg nem intézkednek. Húsz levél után megjött az útlevél s még aznap vonatra szálltam, hisz már megkezdődött a tábor. Bogár otthon maradt, nyolcadik hónapos terhes volt Annával.

Vászolyban Soha Laciék "malmánál" már javában állt a bál és én mohón igyekeztem behozni a lemaradást, aminek a szokásos vége lett.

Az augusztusi melegben kissé poros volt a tábor, de a hangulattal semmi baj nem volt.Le-lerándultunk a Balatonra, köztünk volt Gelu "Gyalu bácsi" Pateanu, aki azt hiszem az egyetlen román volt, aki valaha is táborba jött - hogy is keveredett oda? Akkor ismertem meg Barnit. Áron akkor volt csecsemő.

Túrázni nemcsak a Balalatonhoz lehetett, hanem a környékbeli borpincékhez is. Meg a kocsmába. Az egyik ilyen látogatás után az utcai telefonról hívtam Bogárt, de nem ő, hanem a nálunk vendégeskedő holland barátunk vette fel a kagylót és gratulált Anna születéséhez. Nem jutottam szóhoz. Bizony az örömöt megzavarta a koraszülöttért való aggodalom. Szegény Bogár - talán mégsem kellett volna annyira erősködni azért az átkozott útlevélért...

A tábor után, már Pesten, Berci segített bébicuccokat vásárolni; engem még akkor is tologatni kellett ide-oda. Sose felejtem azt a rengeteg embert, akik kijöttek a vonathoz búcsút venni...

Itt van néhány kép.

Szólj hozzá!


2011.05.18. 00:00 turcu

1987 - Homoród

Az 1987-es hely körülbelül ott volt Homoródon, az Ilona völgyében, mint 2001-ben. Príma focipálya volt a legelőn, Burus táncolni tanította Fjodort. Azóta nem láttam sem őt sem Sjoerdot a táborban. Ha jól emlékszem itt mondta Bodor papó örökérvényű bölcsességeit. Johanna... Lekísértük Bercit és Vovát Segesvárra, akkor indultak Amerikába. 

Esténként teljes gőzzel ment a  Homoród-blues. Ez volt Ágnes első tábora.

Utolsó voltam, aki elhagyta a tábort, s emlékszem írtam is a tábori naplóba arról, hogyan alakul vissza a táj táborból patakparttá. Pattanás a tábor a természet arcán, játszva kiheveri.

Itt van néhány kép. Az elmosódott levelél a csapatképkép hátáról való, Berci írta Amszterdámból - onnan repültek Amerikába.

Szólj hozzá!


2011.05.17. 00:00 turcu

1986 - Madicsa

A tábor előtt hetekig esett az eső, de a kezdés napján már ragyogó időben szálltunk le Csíkkarcfalván a vonatról, hogy aztán feltűnés nélkül vonuljunk át a falun...mintegy harminc ember. De a rendőr nem volt ránk kiváncsi. Szekeret béreltünk s a csomagokat arra pakolva gyalogoltunk ki a táborhelyre, mely a Madicsa-fürdőn kívül volt pár kilóméterrel, kellemes, de kissé lejtős helyen volt.

Madicsa-fürdőre gyakran legyalogoltunk - leginkább sörözni. Talán fürödtünk is. Sokat fociztunk, majdnem mindig a magyarok a románok ellen, a labda örökesen a patakban. Módi feltalálta a galacsintát, Gizi nappal sem volt hajlandó kibújni a sárga hálózsákjából, Helmutnak és Pogány Andrásnak alkalma volt elmélkedni az idő múlásán. Egy idő után megjelent a képen látható ház(?) tulajdonosa (Vince bácsi előképe) s éjszkánként szellemességekkel traktált.

Meghallgattuk az Egy mondat a zsarnokságról-t, Módi csempészte be kazettán. Addig nem is tudtam róla.

Táborból hazafele sátraztunk még egy éjszaka a szenetgyházi termálnál. Valami láda sörre emlékszem, mi is volt azzal? Archimédész?

Itt van néhány kép, többek közt a magyar mega  román csapat.

 

1 komment


2011.05.15. 22:44 turcu

1985 - Bikalapossa (Bogdán)

Sokak szerint a legjobb tábor volt. Nagyszerű idő, forrás, mely egyből patak, akkora társaság, hogy mindenki hall mindenkit a tűznél, a málnahabot egymás hajára kenjük, Lívia monoklival megy haza. Sok poén: a turul háfturul, a vodka kőolajból, az egyik kolektivista, a másik nem egyetemista, a rákelvelcsek...

Jucsu nagy formában volt, csak úgy buzgott belőle a szellemesség. Berci is nagyot alakított... Helmutnak volt egyedül autója, az is jó messze állt a tábortól. Zseleznyák...

Lelkesedésemben annak idején le is gépeltem a tábori napló  egy részét. Nyilván a poénok nem élnek írásos formában, de akinek jó szeme van, innen letöltheti a másolatot.

Itt van néhány kép.

3 komment


2011.05.15. 20:42 turcu

Hogyan írjunk bejegyzést?

Keresd a Mit hogyan?  alatt, jobbra a menüben.

3 komment


2011.05.15. 17:59 turcu

1984 - Kormos völgye

Az előző évek tapasztalataiból okulva Kormos-völgyi tábor tábor előtt felderítő útra indultunk, megfelelő helyet keresendő. Leltünk is egy jó helyet. Emlékszünk még Vince bácsira? Az ő telkéről van szó, bár 1984-ben már/még nem volt az ő tulajdonában, hanem békésen birtokolta a kollektíva. S emiatt szóba sem jött, hogy lenyomnánk a füvet, vagy valakinek az édekeit sértenénk...

A hellyel immár vem volt baj, de az időponttal annál több, csak úgy röpködtek a távíratok: ekkor kezdődik... nem, akkor nem jó... de mégis... - így hát egész tábor alatt szotyogtak az emberek.

Azt hiszem autónk egyáltalán nem volt. De nyuszink igen. Csináltunk neki ágakból kerítést, azon vígan átugrált. Minek is vittük? (Gyerekek ne nézzetek ide.) Igen, levágtuk. Volt budink is, meg két tábori lap is: ha jól emlékszem a Burus meg a Gizi lapja ellenzéki volt (akkor még). Vajon megvannak-e még valahol?

Talán tizenöten lehettünk összesen, köztük egy holland, aki intenzíven tanult magyarul és elképesztő ütemben haladt. Jó hosszú túrát tettünk a Lucsba. Úgy emlékszem akkor tanultam azt, hogy Mi zörög, mi zörög.

A tábor végén a Jobb lábat a bal után ütemére masíroztunk az erdőfülei kocsmába. Itt van néhány kép.

 

Szólj hozzá!


süti beállítások módosítása